A f�lem�l�t (Luscinia megarhynchos) kor�bban csalog�nynak nevezt�k �s az orsz�g k�l�nb�z� t�jain m�g ma is tal�lkozhatunk ezzel a kifejez�ssel. A f�lem�le szerencs�re ma m�g a gyakori f�szkel�k k�z� tartozik Magyarorsz�gon. Eg�sz Eur�p�ban v�dett faj, haz�nkban a term�szetv�delmi �rt�ke 10 000 Ft. A rig�f�l�k csal�dj�ba tartozik. Ver�bn�l valamivel nagyobb, karcs� test� mad�r. Sz�nezete egyszer�, h�toldala barna, farka �l�nkv�r�s. Vonul�, a telet Afrik�ban t�lti, �prilisban �rkezik, augusztus-szeptemberben indul �tnak. S�r�, boz�tos erd�kben, �rterekben, kertekben f�szkel. A h�m f�lem�l�k �nek�kkel jel�lik ki ter�let�k hat�r�t. Egy �vben egyszer k�lt, 4-5 toj�st rak, m�jus-j�niusban. A fi�k�k m�g r�pk�pess�g�k el�r�se el�tt sz�tugr�lnak a talajon, ahol a sz�l�k tov�bb etetik �ket. �ltal�ban a talaj k�zel�ben tart�zkodik, a n�v�nyzet s�r�j�ben bujk�l. T�pl�l�k�t is a bokrok alatt, a talajon �s az avarban keresi. F�k�nt rovarokkal t�pl�lkozik, gy�m�lcs�t legfeljebb ny�r v�g�n eszik, amikor a fekete bodza l�d�s bogy�it csipegeti. A holdvil�gos �jszak�kon messzire hangz� �neke k�lt�ket, �r�kat ihletett meg. Irodalmi alkot�sok tucatjaiban, Arany, Tompa, Pet�fi �s �prily Lajos m�veiben is rendre megjelenik a f�lem�le. A f�lem�le g�g�je 4 k�l�nb�z� hangot tud kiadni egyszerre, bele�rtve ebbe a zenei szempontb�l t�k�letes akkordokat is. �neke nemcsak idehaza, de eur�pai, s�t vil�gviszonylatban is egyike a legszebbeknek. �neke utol�rhetetlen�l l�gy, m�gis hangos, rendk�v�l v�ltozatos. Hihetetlen�l sok mot�vumot tartalmaz. A mad�r eg�sz elterjed�si ter�let�n jellemz� az �n. Crescendo-str�fa, a hosszan elny�jtott ,, h�-h�-h� ” hangsor, amellyel gyakran az �nek�t kezdi. A f�lem�le �neke mindig sz�p, de akkor a leggy�ny�r�bb, amikor �jszaka sz�lal meg. Mikor a t�bbi mad�r m�r hallgat, mind magasabbra emelkedik a telihold �s a bokrok m�ly�n l�thatatlanul �nekelni, csattogni kezd a f�lem�le. Olyan muzsika ez, amit megunni, elfeledni, soha nem lehet.